|
Mi az ESS?
A világ gazdaságilag élenjáró országait tömörítő OECD szakminiszterei 1999-es ülésükön döntöttek úgy, hogy kerüljön sor három neutronforrás-központ megépítésére. Azóta az első központ már megkezdte működését az Egyesült Államokban, egy másik pedig Japánban épül. Időközben kezdetét vette az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source - ESS) létrehozását megcélzó projekt is.
Az ESS az Európai Neutronkutató Központ angol elnevezésének rövidítése (European Spallation Source). Az ESS egy olyan részecskegyorsítóra épülő komplexum, amely intenzív neutronnyalábokat állít elő, amelyeket rendkívül széleskörűen hasznosíthatunk az anyagszerkezettel kapcsolatos, a nanotechnológiai, molekuláris biológiai és egyéb kutatások során.
Az így létrejövő beruházás lehetőségei tízszeresen, sőt százszorosan is meghaladják a jelenleg elterjedt hasonló kutatási létesítmények lehetőségeit, úgy, hogy közben nem keletkezik hasadóképes radioaktív hulladék, vagyis környezetvédelmi szempontból is igen kedvező technológiára épül. A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum for Research Infrastructures–ESFRI) 2006 októberében elfogadott ütemtervében az ESS-t a legfontosabb beruházások közé sorolta.
A tervezett európai berendezés alapját a magyar Mezei Ferenc professzor által jegyzett úgynevezett „hosszúimpulzusú forrás” képezi, amelynek teljesítménye a japán és az amerikai neutronközpontokban használtaknál is nagyobb. Ennek eredményeként tehát Európában épülhet fel a világ legfejlettebb ilyen típusú létesítménye. Működése egyszerre forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást, a vegyipart, az elektronikát és még számtalan ágazatot.
Az ESS több évtized távlatában is az egyik legnagyobb európai tudományos beruházás lehet, amely hosszú időre mintegy 5000 európai kutatónak és szakembernek biztosítana páratlan kutatási lehetőségeket. Az itt született kísérleti eredmények az előzetes kalkulációk szerint évente kb. 1000 magas szintű tudományos publikációban jelenhetnek meg a fizika, a kémia, az anyagtudományok, a biológia, illetve a mérnöki tudományok területén, de a projekt természetesen nagyban hozzájárul a kulturális örökség ápolásához is. |