Hírek

Nőtt az esély egy nemzetközi tudományos nagyberendezés magyarországi megvalósulására


2010. április 2., Budapest

Mezei Ferenc professzor személyében magyar vezetőt kap a nemzetközi konzorciumban az Európai Neutronforrás (ESS) technológiai tervezése szempontjából egyik legfontosabb tudományos terület. A kutatóállomás alapjául szolgáló technológia atyja az ESS megépüléséről szóló döntés két év múlva várható meghozataláig a neutronok kinyerését szolgáló célállomás megtervezését fogja irányítani.

Mezei Ferenc szerint egy ESS-kaliberű, az utóbbi napokban sokat emlegetett CERN-hez hasonló jelentőségű nemzetközileg finanszírozott tudományos csúcsberendezés Magyarország számára való megnyeréséhez nagyon fontos, hogy ne csak az ESS Irányító Testületében vegyünk, mint egy a sok közül, részt – mint ezt a kormány az év elején elhatározta – hanem a konkrét szakmai munkában is rangos szerepet játsszunk. Ebből a szempontból lényeges, hogy a tervezési szakaszban a három szakterület közül az egyik magyar vezetésű lesz.

A jelenleg 14 ország, Magyarországon kívül többek között Svédország, Dánia, Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc és Spanyolország részvételével létrejött ESS konzorcium célja, hogy e partner országok szakértőinek munkájával, valamint annak finanszírozásával elkészüljön az ESS részletes, döntés-előkészítő tervtanulmánya a következő két évben.

Mezei kinevezése – a magyar és svéd projektszervezetek együttműködési megállapodása keretében – nemcsak a hagyományosan jelentős, ez idáig külföldön kifejtett tevékenységért nyolc Nobel-díjat felmutató magyar anyagtudomány rangját ismeri el. A tudományos, szakmai munka kiterjesztése ahhoz is hozzájárul, hogy növekedjék a magyar befolyás, nemcsak az ESS döntés-előkészítésben, de az EU versenyképessége számára döntő fontosságú Európai Tudományos Térség kiépítésében is. Míg ma az e térség gerincét képező tudományos infrastruktúra tekintetében nettó befizetők és agyelszívástól is szenvedő másodrangú szereplők vagyunk, addig egy nemzetközi finanszírozású nagyberendezés itteni megépítése több milliárd euró anyagi és – az ország fejlődése szempontjából ennél is fontosabb – óriási szellemi tőkebeáramlást jelentene, ami könnyen átbillenthetné a mérleg nyelvét.

„Csak hat éve vagyunk az EU tagja, nagyon sokat kell még tennünk, sok tapasztalatot szereznünk és politikailag meggyőzőbben fellépnünk ahhoz, hogy többek között a hazai tudományt is az őt megillető rangon kezeljék Európában” – véli Mezei.

Magyarországot felvették az ESS Irányító Tanácsába


2009. december 21., Budapest

Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) Irányító Tanácsa (IT) nevében december 18-án megjelent közleménye meghívja Magyarországot, hogy legyen az IT tagja és ebben a minőségben vegyen részt már az IT következő ülésén február 3-án. A közlemény melegen üdvözli a magyar kollégák részvételét a következő két évre tervezett előkészítő tervezési és költségkalkulációs munkában, amelynek lezárása után várható döntés az ESS megépítéséről. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a „magyar kutatók hozzájárulása az ESS technikai tervezéséhez felbecsülhetetlen értékű volt” és „az ESS megépítéséhez szükség van a magyar tudományos közösség és a magyar ESS team szakértelmére.”

A magyar és svéd kormány delegációk által ezt megelőzően kidolgozott és jóváhagyott nyilatkozat kiemeli, hogy az Európai Unió által megbízott ESS Helyszínértékelő Bizottság megállapította, hogy „Debrecen kiválóan alkalmas helyszín egy európai tudományos nagyberendezés megvalósítására, és Magyarország továbbra is törekszik egy ilyen berendezés befogadására.”

Magyarország több formában vesz részt az Európai Tudományos Terület (European Research Area) gerincét képező nemzetközi tudományos infrastruktúra létrehozásában, működtetésében és felhasználásában. 1) Tagként jelentős, a hazai kutatás nemzetközi súlyának megfelelő mértékű anyagi hozzájárulással támogatunk külföldön (Nyugat Európában) üzemelő nagyberendezéseket (pl. CERN, ESRF, ILL, EUROFEL, …).
2) Magyar illetőségű forrásból szándékozunk finanszírozni több helyszínre tervezett nemzetközi berendezéslánc hazai elemének építését és működtetését (pl. ELI).
3) Ezeknek a saját erőforrásainkat mozgósító eseteknek az európai ellentételezése a magyar ESS pályázati folyamat célja. Egy túlnyomó részben nemzetközi anyagi és szakértői forrásokból megvalósuló, sok évtizedes élettartamú projekt befogadása nemcsak egyedülálló tudományos, gazdasági és kulturális nemzetfejlesztési lehetőség, hanem, pl. a CERN nagyon jól ismert mintájára, jelentős közvetlen kincstári jövedelemforrás is az évtizedeken keresztül az országba befolyó nemzetközi finanszírozás közvetlen eredményeként. Mivel az ESS pályázat előfeltétele volt az 1) pontnak megfelelő partner szintű részvétel, az ESS projekttel kapcsolatos minden további magyar tevékenység ennek részeként, további költségek felmerülése nélkül valósítható meg.
Colin Carlile levele

Magyarország kitart a debreceni ESS mellett


2009. szeptember 14., Budapest

Magyar Nemzeti Tanács elnökségének nyilatkozata: Az ESS Magyar Nemzeti Tanács üdvözli, hogy a Kormány továbbra is fenntartja Magyarország érdekeltségét az Európai Neutronkutató Központ, az ESS debreceni megvalósításában, hiszen hazánk – amely az anyagtudományokban, különösen a részecskefizikában bátran nevezhető nagyhatalomnak – így szolgálja leginkább az Európai Unió érdekét.

A Kormány elhatározása, hogy kitart a debreceni helyszín mellett annak a világos felismerésén alapszik, hogy a hazai tudományos és innovációs potenciálból versenyelőnyt kell kovácsolni, és eredményeit fel kell használni a nemzetgazdaság dinamizálása érdekében. Az ESS Nemzeti Tanács ennek szellemében segített megteremteni a magyar ESS-projekt mögött felsorakozó nemzeti egységet, és a továbbiakban is ennek szellemében segíti a Kormány munkáját az ország számára kedvező helyszíndöntés elősegítésében. Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnöksége szerint Magyarország ajánlata továbbra is a legversenyképesebb az ESS-helyszínért folyó küzdelemben: nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is. Éppen ezért az ESS debreceni megvalósulása járhat a legnagyobb tudományos kiválósággal és gazdasági haszonnal egész Európa számára.

Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnöksége: Herczog Edit elnök, Csillag István, Józsa István és Stumpf István alelnökök

ESS megvalósítása: Hol vagyunk és merre tartunk?
2009. szeptember 1.

Mostanra már egyértelművé vált, hogy az ESS helyszíndöntési folyamatában, mely ez idáig a cseh elnökség felügyelete alatt zajlott, nem született végleges döntés. A cseh elnökség 2009. május 28-án egy vacsorát hívott össze Brüsszelben, melyre számos európai ország képviselői voltak hivatalosak. Az összejövetelen tartott szimpátiaszavazás szerint a többség Lundot támogatta az ESS megvalósításának helyszínéül, azonban ezt a szándékot az országok hivatalos levelek formájában nem erősítették meg a vacsorán egyeztetett határidőig, azaz 2009. június 30-ig. Az eseményen elhangzottakról a hivatalos jegyzőkönyvet a mai napig nem hozták nyilvánosságra és a svéd elnökség kezdetével, július 1-vel nem történtek lényeges előrelépések.

A Magyar Kormány és az ESS Nemzeti Tanács, melynek tagjai között megtalálhatók valamennyi politikai párt képviselői meg vannak győződve arról, hogy a magyar ESS pályázat tudományos, gazdasági és politikai szempontból is a legkedvezőbb Európa összes országának. Ezért a jelenlegi döntésképtelen helyzetben a Magyar Kormány nem lát okot arra, hogy visszavonja pályázatát. Bilbao június eleji visszalépése után már csak két aktív pályázó maradt versenyben az ESS megvalósításáért: Debrecen és Lund.
A kulcsfontosságú országok nagy része nem hozott még döntést az ESS megvalósítását illetően, ezért várhatóan egy több hónapos diplomáciai procedúra eredményeként születhet meg a végleges helyszíndöntés. Magyarország álláspontja az, hogy ez lelassítja a projekt technikai előkészítését, de legfőképpen a helyszín-specifikus kivitelezési tervek időben történő felülvizsgálatát. Annak érdekében, hogy elkerüljük a késéseket az ütemterv fontosabb szakaszaiban Magyarország arra törekszik, hogy módot találjon a technikai munkák meggyorsítására.

A cél érdekében Magyarország kész arra, hogy az ESS Scandinavia-val szoros együttműködést alakítson ki, természetesen figyelembe véve azt, hogy a jelenlegi állás szerint még mindig két lehetséges helyszín van versenyben. Még akkor is, ha nincs helyszíndöntés Magyarország hajlandó jelentős részt vállalni a „design review” finanszírozásában, mely érdekében ESS Bilbao is nagylelkű és értékes hozzájárulást ajánlott föl. A „design review” –nak természetesen ki kell terjednie mindkét versenyben lévő helyszín egyediségeire, ez viszont költséghatékony módon is véghez vihető figyelembe véve a helyszínek közti hasonlóságokat. Magyarország arra is kész, hogy megossza a feladatokat az ESS megvalósítása kapcsán, mely elképzelés illeszkedik a korábbi tervekhez, mi szerint az ESS mellett több kiszolgáló háttérintézmény is létesülne. Ezen elv alapján született Lund és Bilbao között a nemrégiben aláírt megállapodás egy ESS gyorsító tudományos központ megépítéséről Bilbaoban.
Az ESS Scandinavia és az ESS Magyarország tárgyalási mandátummal felruházott képviselői szeptember elején találkoznak azzal a céllal, hogy megtalálják az együttműködésük lehetséges módjait és lendületben tartsák az ESS megvalósításának előkészületi munkáját.

ESS hírlevél 05
2009. augusztus 18.

(Hírlevél)

A kormányfő támogatja a debreceni neutronkutatót


2009. július 30, Budapest

Bajnai Gordon kormányfő a debreceni látogatása során egyórás megbeszélést folytatott Kósa Lajos fideszes polgármesterrel. Közös sajtótájékoztatójukon a miniszterelnök dicsérte a város teljesítményét.

Bajnai Gordon úgy fogalmazott: a polgármesterrel érintették az uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéseket. A miniszterelnök örömtelinek tartja, hogy sok százmillió forintos uniós fejlesztési forrás áramlik Debrecenbe és régiójába. Hozzátette: az első nemzeti fejlesztési terv forrásainak lehívásában Debrecen a legsikeresebb város volt a regionális nagyvárosok sorában, de a hajdú-bihari megyeszékhely kiválóan szerepel az Új Magyarország fejlesztési tervben is.
Debrecenben is működik az egyetemekre alapozó, a tudásra, a hozzáadott értékre alapozó pólusvárosokat, vidéki tudásközpontokat fejlesztő koncepció, amit néhány éve elkezdtünk és tudatosan vittünk végig. " – mondta Bajnai.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány minden erejével támogatja Debrecen pályázatát a nemzetközi spallációs részecskekutató központ megvalósítására. Mint mondta, a spanyolok visszaléptek ugyan, de még nem dőlt el semmi, Magyarország és Svédország még versenyben van.
Kép: Bajnai és Kósa

Románia Magyarországot támogatja


2009. június 30, Budapest

Gerard Jitareanu, a román Tudományos Kutatási Hatóság elnöke írásos szándéknyilatkozatban fejezte ki a cseh elnökség felé Románia elkötelezettségét az ESS debreceni megvalósítása iránt. Hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont Debrecenben történő megépítése kivételes kutatási lehetőségeket biztosítana nem csak Románia, de az összes szomszédos ország számára. Pozitív hatással lenne a régióban a társadalomra, az infrastruktúrára, a gazdaságra és az oktatásra is. Jitareanu megerősítette, hogy Románia a politikai támogatás mellett hajlandó az anyagi kötelezettségvállalásra is, amennyiben az ESS Debrecenben épül meg. Jelezte, hogy Románia, Magyarországhoz hasonlóan, kritikai észrevétellel él a döntési procedúrával kapcsolatosan és kéri a folyamat transzparenssé tételét.

Tisztességtelen játék a neutronkutató ügyében

Svéd csavar
Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnökségének nyilatkozata


2009. június 03, Budapest

Félrevezeti a nyilvánosságot Svédország: nem született döntés az európai neutronforrás, az ESS több mint egymilliárd eurós beruházásának helyszínéről. A svéd pályázat honlapján közzétett hír, miszerint a svédországi Lund adhat otthont az ESS-nek, az európai játékszabályok felrúgásával, a versenytársak – Bilbao és Debrecen – lejáratását szolgálja. Az ESS Magyar Nemzeti Tanács arra kéri a döntéshozatalban résztvevő tagállamokat, az EU döntéshozóit, valamint a cseh elnökséget, hogy biztosítsák az átlátható, az Európai Unió értékrendjének megfelelő döntéshozatali folyamatot és segítsék az európai adófizetők pénzét kímélő döntés megszületését.
A svéd pályázati projekt honlapja május 29-én, pénteken tette közzé, hogy néhány európai kutatási minisztérium képviselői május 28-i, csütörtöki informális vacsoráján döntés született arról, hogy svédországi Lundban épülhet meg a világ egyik legnagyobb tudományos beruházása, az ESS (European Spallation Source - Európai Neutronkutató Központ). Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnöksége felhívja a figyelmet arra, hogy egy komoly és politikailag elfogadható helyszíndöntés csak azok által hozható meg, akik bizonyíthatóan jelentős elkötelezettséget tudnak felmutatni az ESS beruházás megvalósításában. Ha Európa komolyan érdekelt az ESS megépítésében, akkor nem a szimpátia nyilatkozatot tevő országok száma, hanem az egyik, vagy a másik helyszínre vonatkozó, a költségek viselését illetően világosan kifejezésre jutatott kormányzati elkötelezettségek összege lehet csak az irányadó. Ezt a döntési folyamat alapvető vezérelveként a Csehország által összehívott és elnökölt első ESS megbeszélés is kimondta és dokumentálta május 4-én Prágában. Aki ezzel ellentéteset állít, vagy eldőlt versenyről beszél, szándékosan félrevezeti a nyilvánosságot, és tisztességtelen versenyelőnyre kíván szert tenni.
Egész Európa kutatásfejlesztési lehetőségeit, ezáltal világpiaci versenyképességét meghatározza, hogyan tudjuk az Unió területén egyenletesen eloszló tudáshoz a költségvetési támogatással létrejövő tudományos nagyberendezéseket is egyenlően hozzárendelni. Különösen fontos ez akkor, amikor a tudás szabad áramlása az EU ötödik szabadságjogává vált. Jelenleg minden kutatási nagyberendezés az Elbától nyugatra működik. Minden tagállam érdeke, hogy ez megváltozzon. Az európai alapkutatás (ESFRI) és az európai energiakutatás (SET-P) listáin tervezett közel száz nagyberendezés egyenként euró százmilliókba, milliárdba kerül, mindegyike több, de egyike sem az összes tagállam tudományos és pénzügyi hozzájárulásával valósul meg. Az ESS a listákon lévő berendezések között az első, ezért a későbbi döntések számára is precedensértékű, hogy az európai normák szellemében születik-e meg a végső döntés. A döntéshozóknak a tudományos kiválóságot, a költséghatékonyságot és a tudományos infrastruktúra Európán belüli kiegyenlítődésének elvét egyszerre kell figyelembe vennie.
Az ESS Magyar Nemzeti Tanács, hisz abban, hogy a magyarországi pályázat megfelel ezeknek az elveknek. Ennek szellemében született meg a nemzeti egység. Ezért segítettük a kormányt a szomszédos országok közötti, a debreceni helyszín mellett szóló együttműködés megteremtésében. Ezeknek az elveknek a betartását várjuk el minden az ügyben érintett ország kormányától is. A Nemzeti Tanács arra kéri az európai döntéshozókat – Barroso bizottsági elnököt, Potocnik kutatási biztost és az EU soros elnöki szerepét betöltő Csehországot – hogy biztosítsák az európai szellemnek megfelelő, tisztességes és átlátható eljárási rendet, a három alapelv érvényesülését. Felháborítónak tarjuk, és visszautasítjuk, különösen a június 7-ei EP választások előtt, hogy bárki azt sugallja: az EU-ban fehér asztalnál egy kávé mellett döntenek a teljes gazdasági térség versenyképességét évtizedekre meghatározó, egymilliárdos beruházás sorsáról. A verseny még nem dőlt el, ezért támogatjuk a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy továbbra is határozottan és következetesen álljon ki a magyar és egyben európai érdekért, a debreceni helyszín mellett.

Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnöksége:

Herczog Edit elnök, Csillag István, Józsa István és Stumpf István alelnökök

Az állásfoglalás letöltése

Közép-európai összefogás Debrecenért
2009. aprilis 17., Debrecen

A magyar pályázat sikere érdekében az április 17-i, debreceni nemzetközi konferencia keretében érvelt többek között Garamhegyi Ábel az NFGM államtitkára, Herczog Edit az Európai Parlament képviselője, az ESS Nemzeti Tanács elnöke, Lucian Sova, román gazdasági államtitkár, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Helmut Rauch, az Osztrák Egyetemek Atomintézetének elnöke, Rozália Bíró Nagyvárad alpolgármestere, valamint az ESS koncepció szülőatyja, Mezei Ferenc professzor, az MTA tagja.
Garamhegyi Ábel megerősítette, hogy a kormány elkötelezett a projekt mellett, mely kiváló lehetőséget nyújthat a magyar gazdaság élénkítésére és versenyképessége fokozására.
Egyed Géza, az ESS projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint a magyar pályázat esélyei jók, bíztató a közép-európai összefogás. A legkorábban májusban várható döntést követően a nyertes városban az Európai Unió számos tagországának részvételével, mintegy nyolc éven belül valósul meg a beruházás.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere hangsúlyozta, Debrecen már most tudományos és oktatási központ: itt működik például az MTA Atommagkutató Intézete és Magyarország egyik legnagyobb egyeteme 30 ezer hallgatóval, ráadásul a beruházás költségei városában lényegesen kisebbek, mint a versenytársaknál.
Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője, az ESS Nemzeti Tanács elnöke szerint Európa számára azért lenne fontos az ESS debreceni telepítése, mert ezzel az európai versenyképesség egyik fontos feltétele valósulna meg, nevezetesen a fejlesztések egyenlő elosztása a régiók között. Ilyen nagyságrendű beruházásra még nem került sor az EU egyetlen új tagállamában sem.
Előadók és prezentációk

ESS hírlevél 02
2009. március 24.

(Hírlevél)

ELŐZETES:
ERA konferenciát rendez Prága

2009. március 24 -25.

Az EU soros elnöke, a Cseh Köztársaság ERA (Európai Kutatási Térség) konferenciát szervez Prágába, ahol a tagországok delegáltjai megvitatják a regionális tudományos fejlesztések a legfontosabb európai szempontjait, valamint sor kerül az ESFRI következő formális ülésére is. A konferencia margóján sor kerül az un. Salzburgi csoport (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovénia) következő informális találkozójára, ahol az európai nagyberendezés politika (large scientific infrastructure) regionális összefüggéseiről lesz szó.

Ausztria elkötelezett az ESS debreceni megvalósulása mellett
2009. március 13.

Johannes Hahn, Ausztria kutatás-fejlesztési minisztere Budapesten tett látogatása alkalmával arról nyilatkozott, hogy országa szükségesnek tartja a régió átfogó, komplex tudományos fejlesztését. Ezt a célt szolgálna Hahn miniszter szerint az ESS debreceni megvalósulása. Kép: Johannes Hahn

A ’Hungary for ESS” Nemzeti Tanácsa exkluzív hírlevelet adott ki a brüsszeli EU Versenyképességi Tanács ülésére.
2009. március 6.

(Hírlevél)

Tudományos kiválóság, regionális egyensúly és nem utolsó sorban költséghatékonyság
2009. március 6. Brüsszel

Az EU Versenyképességi Tanácsa soros ülésén a tagországok illetékes miniszterei alapvető szempontok mellett foglaltak állást a tudományos kutatási nagyberendezésekkel kapcsolatban.
Legfontosabb szempontnak a tudományos kiválóság követelményét valamint az Európai Unión belüli integrációt és regionális kiegyenlítődést fogalmazták meg. A magyar hozzászólás hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos „a legjobb, legtöbb tudományt a legköltséghatékonyabban” elvet, melyet az ESS debreceni telepítése szolgálhatna Európa számára.

A régió tudományos fejlődésének egyik garanciája Debrecen
2009. március 3.

Az európai neutronkutatás vezető személyisége, Mezei Ferenc professzor részvételével magyar ESS prezentációt tartottak Bukarestben. A román Nemzeti Kutatási Hivatal és a Külügyminisztérium vezetői a támogatásukról biztosították a magyar felet és reményüket fejezték ki, hogy az ESS Debrecenben valósul meg. Ez azért lenne fontos, hangsúlyozták, mert ez olyan szoros, regionális tudományos együttműködést és ezáltal felmérhetetlen hozzáadott értékeket jelent majd a régió országai számára, amely biztosítani tudja Európa tudományos versenyképességét Amerika és Japán mellett. Kép: Mezei Ferenc

Szlovákia Debrecent támogatja
2009. február 23.

Komáromi találkozóján a szlovák és a magyar gazdasági miniszter, Lubomir Jahnatek és Bajnai Gordon megállapodott egymás kölcsönös támogatásában az európai kutatási, tudományos beruházások és a fenntartható fejlődést szolgáló kezdeményezések területén. Szlovákia kinyilvánította, hogy az ESS debreceni megvalósításában érdekelt. Ez szolgálná – álláspontjuk szerint - teljes Európa, s ezen belül a régió érdekeit. Kép: Komáromi Híd

2009. április 16-17-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Debrecen városával karöltve egy nagyszabású regionális konferenciát szervez Debrecenben.
2009. február 16.

A rendezvény célja, hogy bemutassa, az ESS (Európai Spallációs Forrás) debreceni megvalósítása milyen egyedülálló lehetőségeket kínálhat a közép-kelet-európai regionális fejlődésre és a határokon átívelő együttműködésre.
A rendezvényre meghívásra kerülnek a környező országok K+F és gazdasági miniszterei, a régió nagyobb városainak polgármesterei, a nagykövetségek képviselői, a régió jelentősebb egyetemeinek rektorai, a régió tudományos akadémiáinak elnökei, a régió ESS szempontból legfontosabb kutatóintézeteinek vezetői, a helyi és regionális gazdasági kamarák vezetői, a régióban működő high-tech, illetve infrastrukturális vállalkozások vezetői valamint az ESS Nemzeti Tanács tagjai.
Az esemény házigazdája Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.

USA: A magyarok vezette neutronkutatással nehéz lesz felvenni a versenyt
2009. február 10.

Nagyköveti találkozót tartott az ESS Nemzeti Tanács Budapesten. A tudósokból, neves közéleti személyiségekből alakult szervezet - Herczog Edit EP képviselő vezetésével - az uniós tagországok valamint a versenytárs országok nagykövetei előtt prezentálta a Hungary for ESS projektet. A hozzászólások és kommentárok közül az amerikai nagykövet, April Foley hozzászólásából derült ki leginkább, mennyire megkerülhetetlennek tartja a világ a magyar neutronkutatást. Korunk amerikai hosszúhullámú neutronkutatása is a magyar Mezei Ferenc professzor munkáján alapul, így Amerika véleménye szerint a „Hungary for ESS” projekt jelenti majd a legnagyobb kihívást a versenytársak számára. A debreceni ESS projekt olyan tudományos és gazdasági ígéret, mely az európai neutronkutatást soha nem látott mértékben lendítheti fel. Ilyen magas tudományos kiválóság, lényegesen kevesebb költséggel - ez minden politikus és fejlesztő álma.

Megszületett az első döntés az USA-ban található SNS neutronkutató berendezés mintegy 1 milliárd dollár értékű bővítéséről
2009. január 30.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium jóváhagyta a világ eddigi legnagyobb neutronkutató létesítménye, az Oak Ridge-i Spallation Neutron Source (SNS) második célállomással történő bővítési terveit. A második célállomás a nanoméretekre és a biológiai tudományokra lesz optimalizálva, a hangsúly továbbá az energia-előállításhoz, tároláshoz és felhasználáshoz szükséges új anyagokon van. A további 24 eszközzel az SNS kínálta egyedülálló neutronvizsgálati lehetőség mintegy 4000 kutató számára lesz elérhető. A bővítésről szóló döntés a világban megmutatkozó, folyamatosan növekvő neutronvizsgálati igények következménye.
Az új célállomás hosszú impulzusú hideg neutronokat fog generálni, ugyanúgy, ahogyan azt az Európai Neutronkutató Központban is megvalósítani tervezik. Ezzel az amerikai neutronforrás fejlesztési stratégiája Mezei Ferenc professzoréval megegyező irányt vett. Az SNS új anyag, illetve mikro- és nanoméretű folyamat-vizsgálati módszereinek köszönhetően a kutatóknak lehetősége nyílik az anyagok széles felhasználási skálájának fejlesztésére, mint például autó akkumulátor technológia, új acélötvözet és gyógyszeripar. A projekt befejezése 2020-ra várható.

Partnerségi konferencia a tudományos, gazdasági és oktatási szféra képviselőivel az ESS magyarországi megvalósításáért
2008. december 9. 13:52

Az ESS magyarországi megvalósításán dolgozó kormányzati és nem kormányzati szakértők egy partnerségi konferencia keretében mutatták be a hazai és regionális tudományos, gazdasági és oktatási élet képviselői számára a magyar és közép-kelet-európai tudományos élet és gazdaságfejlesztés szempontjából a XXI. század egyik legjelentősebb beruházási lehetőségét, az Európai Neutronkutató Központot (ESS). 2008. november 25-én.

Az ESS projekt – a tudományos, kutatási, illetve oktatási hatásain túl - gazdaságilag megtérülő páneurópai tudományos beruházás, illetve növekedést, foglalkoztatást közvetlenül és közvetetten generáló vállalkozás. Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban már működik hasonló nagyberendezés, ezért Európa versenyképessége szempontjából nagyon fontos a megvalósítása. A mintegy 1 milliárd eurós beruházással megépülő kutatóközpont mind a kivitelezési szakaszban, mind a működés során több ezer munkahelyet teremt. A nagyberendezés környezetébe települő kutatóhelyek és high-tech iparágak szereplői további beruházásaikkal további jelentős oktatásra, tudományra és gazdaságra gyakorolt hatásokat is gerjesztenek a megvalósítást elnyerő település térségében.
Az eseményen hazai és külföldi szakemberek mutatják be az ESS műszaki, tudományos hátterét, a technológia felhasználási lehetőségeit, illetve annak várható gazdasági hatásait. Jelenleg Európában a neutronspektroszkópiás anyagszerkezeti kutatásra évente kb. 350 millió € fordítódik, amelynek jelenös része az ESS-re fog fordítódni.
A magyar vállalatok képviselői mellett a Magyarországon képviselettel rendelkező multinacionális vállalatok szakemberei, a bel- és külföldi kamarák vezetői, a magyar kutatási élet, a Magyar Tudományos Akadémia, a régióban lévő egyetemek képviselői, valamint a hazánkban állomásozó regionális és régión kívüli országok tudományos attaséi kaptak meghívást a rendezvényre.
A konferencia amellett, hogy lehetőséget biztosított a regionális országokkal történő kapcsolaterősítésre (mind tudományos, mind gazdaságélénkítési, mind pedig beruházási szempontok vonatkozásában), a projektben rejlő tudományos és gazdasági lehetőségek ismertetésén keresztül hozzájárulhat a közös előkészületeket segítő együttműködés és partnerség kialakításához is. A partnerség azon kívül, hogy jelentős erőt jelent a magyarországi (debreceni) megvalósítás minél szélesebb körű támogatásában, ösztönzőleg hat az előkészületi-beruházási fázisokba való mihamarabbi bekapcsolódásra is.

Megalakult az ESS Nemzeti Tanács
2008. november 6. 18:00

ESS NT taglista
Az Európai Neutronkutató Központ magyarországi megvalósításának minél szélesebb körű társadalmi-gazdasági támogatása érdekében 2008. november 6-án megalakult az ESS Nemzeti Tanács. Az alakuló ülésen elhangzott, hogy egy ilyen nagy ívű tudományos program csakis teljes társadalmi összefogással és nemzetközi támogatással valósítható meg. Ezt az összefogást hivatott megtestesíteni a Nemzeti Tanács, melynek tagjai, a politikai és közélet jeles képviselői legjobb tudásuk és belátásuk szerint segítik és támogatják tevékenységét. Az ESS Nemzeti Tanács elnöke Herczog Edit, Európai Uniós képviselő, alelnökei pedig Stumpf István, Józsa István és Csillag István. November 6-i rendezvényen előadást tartott dr. prof. Mezei Ferenc az ESS vezető kutatója és dr. Pálinkás József az MTA elnöke is. Sok híres közéleti és politikai személyiség vett részt a rendezvényen, ezzel is kifejezve, hogy a pályázat érdekében szükséges országos összefogás létrejött.

Magyar Gazdasági Évad kezdődik Madridban
2008. november 3. 17:52

A Spanyolország és Magyarország közötti kapcsolatok lendületesen fejlődnek és a gazdaság minden fontosabb ágára kiterjednek. Ennek példája az Európai Unió egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projektje – írja a Magyar Nemzet című napilap.

Spanyolországban kedden kezdődik a Magyar Gazdasági Évad, a madridi megnyitón részt vesz Gyurcsány Ferenc kormányfő is.

A kormány, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) és az ITD Hungary szervezésében megvalósuló, 2009 júniusáig tartó évad a gazdasági ágazatok közül kiemelten koncentrál a megújuló energia szektorra, az autóiparra, az elektronikára, az infokommunikációs-technológiára, az ICT-re, és a spanyol piac adottságait figyelembe véve a turizmusra, a szállodaiparra, valamint az ingatlanfejlesztésre - derül ki az ITDH hétfőn az MTI-nek eljuttatott közleményéből. Az évad célja, hogy új, modern, fejlett iparú ország képe alakuljon ki Spanyolországban Magyarországról. Egy olyan országé, mely kiváló lehetőségeket kínáló befektetési célpont, és hídfőállás az Ázsiában terjeszkedő spanyol és európai uniós cégeknek.

A két ország közötti kapcsolatok lendületesen fejlődnek és a gazdaság minden fontosabb ágára kiterjednek. Az utóbbi időben a kereskedelem, tőke- és idegenforgalom mellett egy újabb, a tudományos terület is hangsúlyt kap. Ennek példája az Európai Unió egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projektje - áll a közleményben. Évek óta folyamatosan emelkedik a magyar-spanyol kétoldalú forgalom értéke, s ezen belül hosszú ideje a magyar kereskedelmi többlet is. A forgalom áruszerkezetében dominálnak a magas hozzáadott értéket képviselő gépek, gépi berendezések. Spanyolország a magyar külkereskedelem partneri toplistáján az első tízben helyezkedik el.

 

Magyarország akarja az ESS-t
2008. 09. 21. 23:00:00

Döntött a magyar kormány arról, hogy garanciát vállal 90 milliárd forintos önrész biztosítására az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt magyar önrész finanszírozásának részeként. Valamint Egyed Géza személyében ESS miniszterelnöki megbízottat nevezték ki a projekthez kapcsolódó feladatok vezetésére. A Napi Gazdaság c. gazdasági napilap internetes oldalának cikke. >Tovább>

A magyar kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy biztosítja az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source - ESS) beruházásához szükséges 30 százalékos önrészt, mintegy 90 milliárd forintot. Az önrész harmadát a központi költségvetésből, harmadát a Strukturális Alapokból, harmadát pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból fedeznék. Emellett a projekten Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára a jövőben miniszterelnöki megbízottként dolgozik tovább. Az ESS megvalósításáért a svédországi Lund, a spanyolországi Bilbao és a magyarországi Debrecen versenyez. A kiemelt kutatási nagyberendezés helyszínét nem pályázati úton és nem uniós szinten választják ki, hanem az érdekelt tagországok "meggyőzése" révén. Ott valósulhat meg ugyanis a beruházás, ahol a leghamarabb rendelkezésre áll a szükséges 1,1 milliárd eurós, pénzügyileg elkötelezett nemzetközi támogatás. Az ESS működését megalapozó elv az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrás, amelyet Mezei Ferenc akadémikus dolgozott ki. Megvalósítása esetén ez lehet a világ legjelentősebb neutronberendezése, amely egyedülálló kísérletek, minőségileg új típusú vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé.

ESS: a kormány adja az önrészt
2008. szeptember 11., csütörtök

A magyar kormány biztosítja az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source - ESS) beruházáshoz szükséges 30 százalékos önrészt, 90 milliárd forintot. Ezt Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára 2008. szeptember 11-én – csütörtökön – a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be. Debrecen város honlapjának beszámolója. >Tovább>

A magyar kormány biztosítja az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source - ESS) beruházáshoz szükséges 30 százalékos önrészt, 90 milliárd forintot. Ezt Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára 2008. szeptember 11-én – csütörtökön – a kormányszóvivői tájékoztatón – tudósított az MTI.

Egyed Géza a jövőben miniszterelnöki megbízottként dolgozik a projekten. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Neutronkutató Központ megvalósításáért három helyszín - a svédországi Lund, a spanyol Bilbao és Debrecen - versenyez. A ESS ott valósulhat meg, ahol a mintegy 1,1 milliárd eurós beruházás anyagi fedezete előbb összegyűlik. Egyed Géza úgy vélekedett, hogy ezzel a kormánydöntéssel jelentősen növekedett az ESS debreceni megvalósításának esélye.
A kormány a beruházás 30 százalékát kitevő önrész harmadát a központi költségvetésből, harmadát a Strukturális Alapokból, harmadát pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból fedezné.Egyed Géza elmondta, hogy a magyar költségvetési önrész biztosításáról született kormánydöntés jelentős érv a pénzügyi fedezet további összegyűjtéséhez. Szerinte decemberre, jövő év elejére megszülethet a döntés a kutatóközpont létrehozásáról.
A következő hónapokban a partnereket, köztük a közép-kelet-európai országokat kell meggyőzni arról, hogy a debreceni beruházáshoz kapcsolódjanak, és ezt szándéknyilatkozatban is deklarálják - mondta a szakállamtitkár.
Egyed Géza elmondta, hogy a debreceni beruházás az innováción alapuló tudásgazdaság fejlesztéséhez járulna hozzá, továbbá jelentős munkahelyteremtő lenne, hiszen mintegy 3-4 ezer vendégtudóst fogadna, és mintegy 500-600 kvalifikált szakembernek adna munkát.
A szakállamtitkár elmondta, hogy csütörtökön kézhez kapta az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma, az ESFRI jelentését a pályázók alkalmasságáról, és Debrecen tekintetében nem tartalmaz negatívumokat.

 

Magyarország 90 milliárd forintot biztosít az Európai Neutronkutató Központra
2008.09.11. csütörtök 19:35

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke pozitívan értékeli a kormány döntését az Európai Neutronkutató Központ (ESS/ European Spallation Source) beruházáshoz szükséges önrész biztosításáról. Az MTA elnökének meggyőződése szerint a beruházás óriási hatást gyakorol majd a magyar tudományos életre. A neutronkutató ugyanis jelentősen javítja majd a magyar kutatók helyzetét és a magyar tudományos élet lehetőségeit is – írja a Duna Televízió internetes honlapja. >Tovább>

"Mindenképpen pozitívnak" tartja Pálinkás József, hogy a kormány biztosítja az Európai Neutronkutató Központ (ESS/ European Spallation Source) beruházásához szükséges önrészt. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentették: Magyarország 90 milliárd forintot biztosít e célra.

A beruházás 30 százalékát kitevő önrész harmadát a központi költségvetésből, harmadát a Strukturális Alapokból, harmadát pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból fedeznék. Az Európai Neutronkutató Központ megvalósításáért három helyszín - a svédországi Lund, a spanyolországi Bilbao és Debrecen versenyez. A beruházás ott valósulhat meg, ahol előbb összegyűlik az 1,1 milliárd eurós beruházás anyagi fedezete.

Mint azonban Pálinkás József megjegyezte, a döntés kevésbé pozitív részének tartja, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosítják az összeg egyharmadát, hiszen ez más fejlesztésektől vesz el pénzt.

"Ezzel együtt is azt gondolom, hogy a döntés pozitívumként értékelhető és megerősíti Magyarország és Debrecen pozícióját e beruházás elnyeréséért folytatott versengésben" - hangsúlyozta Pálinkás József, aki egyben az ESS nemzetközi tudományos tanácsadó testületének a társelnöke.

Mint kifejtette, a 30 százalék olyan jelentős önrész, amely lehetővé teszi, hogy további partnereket vonjanak be a beruházásba.

"Azt gondolom, hogy 30 százalék, a 90 milliárd forintos önrész kellően komoly ajánlat, s amennyiben további beruházókat sikerül meggyőzni arról, hogy Magyarországon épüljön meg ez a berendezés, ehhez jó alapot biztosít a kormány döntése" - emelte ki az MTA elnöke.

Pálinkás kitért arra is, hogy ez egy biztos megtérülést ígérő befektetés. "Gazdaságilag és tudományosan egyaránt megéri, de nagyon gyors megtérülést nem lehet várni" - mondta.

Az MTA elnökének meggyőződése szerint a beruházás óriási hatást gyakorol majd a magyar tudományos életre. A neutronkutató ugyanis jelentősen javítja majd a magyar kutatók helyzetét, s egyben javítja a magyar tudományos élet lehetőségeit is, hiszen az országban jönne létre egy olyan berendezés, amely a világon a legmodernebb a maga kategóriájában.

Az ESS működését megalapozó elv, az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrás, amelyet Mezei Ferenc akadémikus dolgozott ki, szinte minden paraméterében, így a költséghatékonyság tekintetében is messze felülmúlja az amerikai és japán "rövid impulzusú" források teljesítményét.

"A hosszú impulzusú forrás megvalósítása jelenti azt a technikai előnyt, amelynek révén ez a berendezés a világ jelentősebb neutronberendezése lehet

Mint az MTA elnöke elmondta, az ESS egyedülálló kísérletek, minőségileg új típusú vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé, leginkább a biotechnológia és a nanotechnológia terén, valamint a gyógyszeralapanyag-kutatásban alkalmazhatják. Továbbá ez az egyetlen módszer, amellyel kimutathatók az anyag szerkezetében meglévő mechanikai feszültségek.

"Segítségével laboratóriumi körülmények között tesztelhetjük, hogy egy adott ötvözet szerkezeti elrendeződése hogyan függ össze a tulajdonságaival" - magyarázta az eljárás előnyeit.

Pálinkás József különösen örül annak, hogy Debrecenben valósulna meg a beruházás. Mint mondta, Debrecen városa is hozzáteszi a maga részét a sikerhez, ahogy a Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Intézete is jelentősen hozzájárult az európai kutatási infrastruktúrák előkészítésével foglalkozó stratégiai fórum, az ESFRI pozitív jelentéséhez.

(Forrás: MTI)

Pálinkás üdvözli a neutronkutatás finanszírozását
2008. 09. 11. 18.31

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint alapvetően pozitív a kormány döntése az Európai Neutronkutató Központ (ESS/ European Spallation Source) beruházáshoz szükséges önrész biztosításáról. Mint kifejtette, a 30 százalék olyan jelentős önrész, amely lehetővé teszi, hogy további partnereket vonjanak be a beruházásba."Azt gondolom, hogy 30 százalék, a 90 milliárd forintos önrész kellően komoly ajánlat, s amennyiben további beruházókat sikerül meggyőzni arról, hogy Magyarországon épüljön meg ez a berendezés, ehhez jó alapot biztosít a kormány döntése" - emelte ki az MTA elnöke. – A Hírextra internetes hírportál cikke. >Tovább>

"Mindenképpen pozitívnak" tartja Pálinkás József, hogy a kormány biztosítja az Európai Neutronkutató Központ (ESS/ European Spallation Source) beruházásához szükséges önrészt.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentették: Magyarország 90 milliárd forintot biztosít e célra. A beruházás 30 százalékát kitevő önrész harmadát a központi költségvetésből, harmadát a Strukturális Alapokból, harmadát pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból fedeznék.

Az Európai Neutronkutató Központ megvalósításáért három helyszín - a svédországi Lund, a spanyolországi Bilbao és Debrecen versenyez. A beruházás ott valósulhat meg, ahol előbb összegyűlik az 1,1 milliárd eurós beruházás anyagi fedezete.

Mint azonban Pálinkás József megjegyezte, a döntés kevésbé pozitív részének tartja, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosítják az összeg egyharmadát, hiszen ez más fejlesztésektől vesz el pénzt.

"Ezzel együtt is azt gondolom, hogy a döntés pozitívumként értékelhető és megerősíti Magyarország és Debrecen pozícióját e beruházás elnyeréséért folytatott versengésben" - hangsúlyozta Pálinkás József, aki egyben az ESS nemzetközi tudományos tanácsadó testületének a társelnöke.

Mint kifejtette, a 30 százalék olyan jelentős önrész, amely lehetővé teszi, hogy további partnereket vonjanak be a beruházásba."Azt gondolom, hogy 30 százalék, a 90 milliárd forintos önrész kellően komoly ajánlat, s amennyiben további beruházókat sikerül meggyőzni arról, hogy Magyarországon épüljön meg ez a berendezés, ehhez jó alapot biztosít a kormány döntése" - emelte ki az MTA elnöke.

Pálinkás kitért arra is, hogy ez egy biztos megtérülést ígérő befektetés. "Gazdaságilag és tudományosan egyaránt megéri, de nagyon gyors megtérülést nem lehet várni" - mondta.
Az MTA elnökének meggyőződése szerint a beruházás óriási hatást gyakorol majd a magyar tudományos életre. A neutronkutató ugyanis jelentősen javítja majd a magyar kutatók helyzetét, s egyben javítja a magyar tudományos élet lehetőségeit is, hiszen az országban jönne létre egy olyan berendezés, amely a világon a legmodernebb a maga kategóriájában.

Az ESS működését megalapozó elv, az úgynevezett hosszú impulzusú neutronforrás, amelyet Mezei Ferenc akadémikus dolgozott ki, szinte minden paraméterében, így a költséghatékonyság tekintetében is messze felülmúlja az amerikai és japán "rövid impulzusú" források teljesítményét.
"A hosszú impulzusú forrás megvalósítása jelenti azt a technikai előnyt, amelynek révén ez a berendezés a világ jelentősebb neutronberendezése lehet.

Mint az MTA elnöke elmondta, az ESS egyedülálló kísérletek, minőségileg új típusú vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé, leginkább a biotechnológia és a nanotechnológia terén, valamint a gyógyszeralapanyag-kutatásban alkalmazhatják. Továbbá ez az egyetlen módszer, amellyel kimutathatók az anyag szerkezetében meglévő mechanikai feszültségek.

"Segítségével laboratóriumi körülmények között tesztelhetjük, hogy egy adott ötvözet szerkezeti elrendeződése hogyan függ össze a tulajdonságaival" - magyarázta az eljárás előnyeit.
Pálinkás József különösen örül annak, hogy Debrecenben valósulna meg a beruházás.

Mint mondta, Debrecen városa is hozzáteszi a maga részét a sikerhez, ahogy a Debreceni Egyetem és az MTA Atommagkutató Intézete is jelentősen hozzájárult az európai kutatási infrastruktúrák előkészítésével foglalkozó stratégiai fórum, az ESFRI pozitív jelentéséhez.

Forrás: MTI